Migrén kezelése biofeedback terápiával
Mi is a migrén?
A migrén egy neurológiai eredetű, visszatérő fejfájással járó betegség, amely
manapság egyre több embert érint, különösképpen gyakran fordul elő a nők
körében.
A migrénes roham általában féloldali, lüktető jellegű fejfájásként jelentkezik.
Ilyenkor az agyba vezető artériák először összeszűkülnek, amit idegrendszeri
tünetek, például látási és hallási zavarok, hangulatingadozás kísérhetnek,
utána pedig az erek kitágulnak. Ekkor kezdődik meg a roham, amely élesen
hasogató, nagy intenzitású fejfájással jár, továbbá gyakran kíséri hányinger,
hányás, fény- és hangérzékenység, valamint ezen tünetek fizikai aktivitásra
való fokozódása. A rohamok órákig, de akár napokig is eltarthatnak, és súlyos
mértékben befolyásolhatják a mindennapi életvitelt.
A migrénnek több típusa létezik:
- migrén aurával – roham előtt látászavarok, érzékszervi vagy beszédzavar
jelenhet meg,
- migrén aura nélkül – előzmények nélküli, hirtelen induló erős fejfájás.
Triggerek
Számok kiváltó okot tartanak számon,
többek között genetikai tényezők, idegrendszeri működési eltérések,
hormonális változások és környezeti hatások, valamint kialakulásában nagy
szerepet játszanak a pszichés tényezők is: mint például a tartós stressz,
kimerültség, szorongás.
Az, hogy mi váltja ki a migrénes rohamot egyén függő, mindenkinek más lehet az úgynevezett "trigger" faktora. Ilyen trigger faktorok – vagy más néven kiváltó tényezők– lehetnek például: alvásmegvonás, bizonyos ételek (csokoládé, sajt, koffein, alkohol), hormonális ingadozások, időjárás változás és a stressz.
A migrénes fejfájás egyik leggyakoribb trigger faktora a stressz.
A fizikai vagy érzelmi feszültség hatására megnő a kortizol, adrenalin és a noradrenalin szintje, ami befolyásolja az agyi véráramlást és idegrendszeri működést, így migrént provokálhat. A megnövekedett kortizol következtében a májból a vérbe juttatott glükóz elsősorban az agy működéséhez biztosít nagyobb mennyiségű "üzemanyagot". Megnő az olyan neuromodulátorok termelése, mind az adrenalin, de emellett legmarkánsabban a noradrenalin fokozódása lesz felelős az agy működésének felpörgetéséért. Ilyen esetben jellemző a "magas", 21-30 Hz-es frekvenciatartományba eső béta hullámok jelenléte az "egészséges" 15-20 Hz frekvenciájú helyett.
Akut és krónikus stressz
A stressz állapotnak van egy alapvetően optimálisnak nevezhető szintje. Maga a stressz válasz/reakció egyrészt biztosítja a túlélésünket azáltal, hogy a szervezetünket felkészítse a megfelelő reagálásra egy adott veszélyhelyzetben, ez lesz a "fight" vagy "flight" reakció, "fuss" vagy "harcolj". Másrészről pedig az agyban történő változások következtében lehetővé teszi, hogy az agyunk maximális teljesítményt tudjon nyújtani. Azonban ha a stressz túl erős, vagy pedig túlzottan hosszú ideig áll fenn, megjelennek olyan érzelmek, mint a félelem és a szorongás, amely már gátló hatású lesz. Hiába vannak továbbra is jelen a megnövekedett szintű hormonok, bizonyos agykérgi területek, melyek a döntéshozatalban részt vesznek, már gátlásra kerülnek, ezáltal pedig a teljesítmény csökken.
Amikor a stressz állapot tartósan fennmarad, akkor szervezetünkben a szimpatikus idegrendszeri aktivitás kerül túlsúlyba állandó jelleggel, és a homeosztatikus egyensúly (szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer harmonikus működése) nem tud visszaállni. Ennek következtében a testünk folyamatosan egy készenléti, feszült állapotban van, mely a krónikus stressz kialakulásához vezet. A krónikus stressz számos negatív hatással járhat, többek között ilyen lesz a migrén is. Mivel a keringési rendszer túlterhelődik, ennek következtében jelentkezhetnek a gyakori fejfájások. Továbbá, egyre erősödik a kortizol jelenléte és annak immunrendszer gyengítő hatása, így megjelenhetnek a szervezetben egyre gyakrabban gyulladások és megbetegedések, valamint emésztési problémák és evészavarok is léphetnek fel.
A stressz és migrén kapcsolatában fontos megemlítenünk, hogy mindez gyakran egy kétirányú kapcsolat tud lenni, vagyis a stressz kiváltja a migrént, míg a gyakori rohamok megnehezíti a mindennapokat, így tovább tudják fokozni a szorongást és a stresszt. Ezzel pedig egy ördögi kör veszi a kezdetét. Mindezek figyelembevételével a stresszkezelés és ehhez kapcsolódó különböző szorongás oldó, és stressz csökkentő technikák, mint például a relaxáció, alváshigiéné, testmozgás, pszichológiai támogatás alapvető szerepet fog játszani a migrén kezelésében.
Migrén és biofeedback terápia
A biofeedback nem más, mint a test különböző élettani funkciónak mérése, és az azokról adott visszajelzés. A tréning egy non-invazív, tudományosan alátámasztott módszer, amely során speciális szenzorok és egy szoftver segítségével mérjük és valós időben visszajelezzük a test egyes funkcióit, mint a szívverés, légzési mintázat, a bőr izzadékonysága, a bőr hőmérséklete, valamint az izomaktivitás.
Annak segítségével, hogy megtanuljuk tudatosan irányítani a testünk bizonyos paramétereit, és képesek leszünk adott helyzetben a testünk fiziológiai reakcióját megváltoztatni, helyre tudjuk állítani a szervezetünk és az idegrendszerünk egyensúlyát és egészségét. Így könnyebben meg tudunk majd küzdeni olyan problémákkal, mint a stressz, szorongás, alvási problémák, fizikális fájdalmak.
A biofeedback segítségével tehát csökkenthetjük a krónikus stresszt és annak számos következményét, többek között a stressz okozta migrénes fejfájást is.
Migrén kezelésében különösen hasznos lehet:
- Izomfeszültség csökkentése (EMG biofeedback)
- Érrendszeri szabályozás, bőrhőmérséklet emelése
- Stresszválasz kontrollja (légzés, szívritmus) + HRV
Mik a biofeedback terápia előnyei?
Mellékhatásmentes, tartós hatás érhető el gyakorlással, gyermekeknél és felnőtteknél is hatékony, és kiegészítheti a gyógyszeres terápiát.
A biofeedback terápia bizonyítottan hatékony, mellékhatásmentes kiegészítő kezelés migrén esetén. Segíti a stresszkezelést, csökkenti a rohamok gyakoriságát és súlyosságát, és hozzájárul a életminőség javulásához.
Tudományos háttér
1. Nestoriuc & Martin, Pain (2007) – Meta-analízis
- 55 vizsgálat elemzése alapján közepes hatásméretet (d = 0,58) mutattak ki,
amely 17 hónap után is fennmaradt.
- A migrén gyakorisága és súlyossága csökkent, a páciensek önszabályozó képessége javult.
Forrás: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17084028/
2. Legújabb meta-analízis (2000–2024)
- 9 tanulmány (558 fő) elemzése szerint a biofeedback szignifikánsan
csökkentette a fejfájás gyakoriságát és intenzitását a kontrollhoz képest. Aktív kezelésekkel (pl. gyógyszer, CBT) összevetve hasonlóan hatékony volt, és
kiegészítőként tovább javította az eredményeket.
Forrás:https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/40064357/
Kompetencia, felelősség
A tréninget kizárólag speciálisan képzett szakember végezheti, megfelelő egészségügyi ismeretekkel. Fontos hangsúlyozni, hogy a biofeedback egy kiegészítő eljárás, tehát nem helyettesítheti a szakorvosi, vagy pszichológiai kivizsgálást, kezelést. Fontos, hogy fennálló szomatikus betegség esetén a gondozóorvos jóváhagyja páciense kiegészítő terápiáját, csak így vállaljuk felelősségteljesen a tréningeket!
Olvasson tovább biofeedback tréningünkről a következő blogbejegyzésünkben!