Mit várhatok szülőként a gyermekpszichológustól a legelején? 

Amikor egy szülő segítséget kér, az legtöbbször komoly aggodalomból fakad.
Aggódik, mert a gyermeke viselkedése, hangulata, iskolai teljesítménye vagy kapcsolatai megváltoztak, és szeretné tudni, mi állhat a háttérben. Ilyenkor természetes, hogy mielőbb választ szeretne kapni – azonban a pszichológiai diagnosztika nem egy gyors, "első benyomásra" épülő folyamat.

Mi történik a diagnosztikus fázisban?

A 5–6 alkalmas diagnosztikus folyamat célja nem az, hogy azonnal "megjavítsuk" a gyermeket, hanem az, hogy megértsük, mi történik vele.

Ebben a szakaszban:

• feltérképezzük a gyerek élethelyzetét, fejlődésmenetét,élettörténetét,

• beszélgetünk a szülőkkel és – életkortól függően – a gyermekkel is,

• megfigyeljük a gyermeket és játékos formában pszichodiagnosztikus teszteket alkalmazunk,

• és az összegyűjtött információk alapján átfogó képet alkotunk a gyermek működéséről, belső világáról.

Ez a folyamat időigényes, hiszen egy gyermek viselkedését nem lehet egy-két óra alapján megérteni – a pszichológusnak látnia kell a mintázatokat, az összefüggéseket, és azt is, hogyan reagál a gyermek különböző helyzetekben.

Mi történik a diagnosztikus fázis végén?

A záró alkalom egy visszajelzés, ahol a pszichológus:

• összefoglalja a tapasztalatokat,

• megosztja, mit látott a gyermek viselkedésében, érzelmeiben, kapcsolataiban,

• és javaslatot tesz a további lépésekre (pl. terápiás támogatás, fejlesztés, szülőkonzultáció).

Fontos azonban megérteni: a diagnosztika nem terápia, és nem is "gyors megoldás".
A pszichológus nem tudja "megjavítani" vagy "megváltoztatni" a gyermeket — a cél sokkal inkább az, hogy közösen találjuk meg a megértés és a fejlődés útját.

Habár a  diagnosztika hozhat magával tünetjavulást, így előfordulhatnak pozitív változások a gyermek viselkedésében, viszont fontos megértenünk, hogy a diagnosztikus fázis még nem terápia!

Miért fontos az edukáció és a reális elvárások?

Sokszor találkozunk azzal, hogy a szülők már az első vagy második alkalom után konkrét véleményt, diagnózist várnak. Ez érthető, hiszen szeretnék tudni, mi a "baj" – de egy ilyen rövid időszakban még nem lehet megbízható, felelős szakmai véleményt alkotni.

Amikor a szülő és a pszichológus más tempóban vagy elvárással érkezik, abból mindkét oldalon frusztráció születhet. Ezért fontos előre tisztázni, hogy a diagnosztikus folyamat a megértésről, nem pedig az azonnali megoldásról szól.

Összegzés

Az 5–6 alkalmas diagnosztikus fázis arra elég, hogy:

• a pszichológus átfogó képet kapjon a gyermek lelki működéséről,

• feltárja a problémát fenntartó tényezőket,

• és irányt mutasson a további támogatás lehetőségeiről.

Nem arra szolgál, hogy gyors "javulást" érjünk el, hanem hogy megalapozzuk a valódi segítséget. A változás nem egyik napról a másikra történik — de az első lépés a megértés, és ez a diagnosztika célja is. 🌿